Üdvözöljük a

Új Ptk. – jelentősen változik a vezető tisztségviselők felelőssége

honlapján!

-

Új Ptk. – jelentősen változik a vezető tisztségviselők felelőssége

2014. március 11.

 

A Soproni Kereskedelmi és Iparkamara előadást szervezett az igen aktuális, vezető tisztségviselőket érintő új Ptk-beli változásokról.

 

Az előadáson Szalma és Partnerei Ügyvédi Iroda képviseletében Dr. Cserichné Dr. Gyovai Judit ügyvéd ismertette az új szabályozást. A téma aktualitását igazolja, hogy igen nagy számban jelentek meg érdeklődők, akik a gyakorlati példákkal tűzdelt előadás után sok kérdést is feltettek. Dr. Cserichné Dr. Gyovai Juditot kérdezzük az új szabályokról, változásokról.

 

 

Kováts Árpád titkár: Az újságokban sokat lehet olvasni az új Ptk elfogadásáról és arról, hogy emiatt változások várhatóak a gazdasági élet minden területén. Hogyan érinti ez a vezető tisztségviselőket?

 

 

 

Gyovai Judit: Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) a 2013. évi V. törvény, 2014. március 15-én lép hatályba. Az új Ptk. változást hoz a vezető tisztségviselők felelősségének szabályozásában, különös tekintettel a harmadik személyekkel szembeni károkozás területén.

 

 

 

: Kiket érintenek ezek a szabályok:

 

 

 

GYJ: Ha csak a gazdasági társaságokat vizsgáljuk, akkor a társasági jog szerinti vezető tisztségviselőket, azaz betéti társaság és kkt esetén az üzletvezetőt, kft esetén az ügyvezetét, részvénytársaság esetén az igazgatóság tagjait vagy a vezérigazgatót. Fontos tudni, hogy az új Ptk miatt a jelenlegi klasszikus társasági törvény hatályát veszti és a társasági jogi szabályok az új Ptk egy külön fejezetében vannak elhelyezve. Az új Ptk szabályozási alapelve az, hogy néhány kivételtől eltekintve minden szabály diszpozitív, azaz bizonyos korlátok között a felek szabadon alakíthatják a társasági jogi szabályozást.

 

 

 

: hogyan szabályozza az új Ptk ezeknek a személyeknek a felelősségét?

 

 

 

GyJ: A vezető tisztségviselővel szemben a következő felelősségi alakzatok kerültek be az új Ptk-ba: a társasággal szemben fennálló felelőssége; a taggal szemben fennálló felelőssége; felelősség a haradik személyeknek okozott károkért. A legnagyobb visszhangot ez utóbbi felelősségi alakzat váltotta ki, mely így szól: „Ha a jogi személy vezető tisztségviselője a jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz, a károsulttal szemben, a vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel.”

 

 

 

: Miért ilyen szigorú az új szabály?

 

GyJ: Ez a szabály a vezető tisztségviselőkkel szembeni megnövekedett felelősségi elvárások miatt került a törvénybe. Jelenleg nagyon korlátozott feltételek fennállása esetén van arra mód, hogy az egyébként korlátozottan felelős vezető tisztségviselővel szemben az ún. felelősségáttörés szabályait bíróság előtt alkalmazni lehessen, azaz a vezető tisztségviselő saját vagyonával feleljen olyan helyzetben, amikor pl, kijátszotta saját javára a társaság alól az egyébként meglevő vagyont.

 

 

 

: Ez az egymondatos rendelkezés hogyan fog működni a gyakorlatban?

 

GyJ: Az új Ptk megalkotása során a jogalkotókat a cél vezérelte, hogy a Ptk-ban megfogalmazott elvárásokat a bírói gyakorlat bontsa ki, a bírói ítélkezés adjon keretet ezeknek a rendelkezéseknek a mélyebb tartalmára nézve. Általános jogászi vélekedés szerint minimum 5 év fog eltelni, mire az új Ptk gyakorlata minden bírósági szinten kialakul.

 

 

 

: Van-e a kimentési lehetőség ez alól a szigorú felelősségi alakzat alól?

 

GYJ: Igen, a Ptk általános szabályai szerint megvan annak a hármas feltételrendszere, hogy mit kell a bíróságnak vizsgálnia, mivel védekezhet a vezető tisztségviselő. Ez lényegében az ellenőrzési körével, a kárra való ráhatási lehetőségével és a kár bekövetkezése esetén annak elhárításával, mérséklésével kapcsolatos intézkedési lehetőségeivel kapcsolatos.

 

 

 

: Mit tehet az a vezető tisztségviselő a felelősségi helyzetek elkerülése, saját védelme érdekében?

 

GyJ: A harmadik személynek okozott kárért való felelőssége a vezető tisztségviselőnek a társasággal egyetemleges, ami köznyelvre lefordítva annyit jelent, hogy együtt is perelhető a cégével, de önállóan is, és a bíróság által megítélt kártérítés akár önállóan is követelhető a vezető tisztségviselőtől, a magánvagyonából. Ez nagyon komoly megelőző-óvó intézkedéseket követel mindenkitől, mert a Ptk nem tesz különbséget aközött, hogy kétszemélyes kisvállalkozásról van szó, vagy többszázfős kiterjedt szervezeti rendszerrel rendelkező nagyvállalatról. Minden esetben konkrétan kell majd vizsgálni pl. az ügyvezető ellenőrzési jogköre mire terjed ki. Egyrészt várható a vezetői szerződések újratárgyalása, hiszen a vezetőnek saját védelme érdekében új garanciákra van szüksége, pl. felelősségbiztosításra, ami azonban nem minden esetre megoldás. Másrészt elengedhetetlen lesz a fokozott szakértő ügyvédi közreműködés bevonás a vezetői tevékenység kontrolljába. A meglevő szabályzatok felülvouzsgálata szükséges, vagy szabéályozsá hiányában azok elkészítése, hogy pl. az ellenőrzési-döntési jogkör dokumentálható legyen. A szerződéskötések során külön klauzulák lesznek szükségesek az ún. előreláthatósági szabályok miatt. Várható lesz a perindítások sorozata a céggel szemben indított pereknél a vezetővel szemben is, ahol –utalva arra, hogy a bírói gyakorlat most fog alakulni – elengedhetetlen lesz a speciális tudást igénylő jogvédelem biztosítása.

 

 

 

: Köszönöm az interjút.

 

 

(Az előadás anyaga letölthető a csatolt állományokból)