Szakképzési fórum 2007. február

A fórumot Mechle Károly, kamaránk szakképzési vezetője nyitotta meg, majd az Ipari Tagozat Elnöke Bakonyi Gábor tartott korreferátumot.

Elhangzott, hogy fontos cél a piacképes tudást nyújtó szakképzés. A kamarának fontos koordinációs szerepe van a vállalkozók és a szakképző intézmények között. A két oldal együttműködése fontos a szakképzés megújításában. Sopron szakképzési szerkezete az elmúlt években nem változott. A igények felmérése, naprakész, folyamatosan karbantartott adatbázis kialakítását tartja célszerűnek. A versenyképességnek két lába van, az egyik az eszközpark, a másik a humánerő-forrás. A szakképzés a humánerő-forrás fő terepe.

A másik korreferátumot Králik Tibor, a soproni Handler Nándor Szakképző Iskola igazgatója tartotta. Elmondta, hogy Sopronban a szakképzési helyzet jobb, mint az országos átlag, 500 fő fölötti tanulói létszámmal működnek. Folyamatos az átrétegződés, a profiltisztítás, ezért jól kiegészítik egymást. Az iskolák szakmaszerkezete Sopronban jó, de kevés tanuló jelentekzik a képzésekre. A tanulóknak jók az elhelyezkedési lehetőségei. Az iskolák és a kamara kapcsolata jó, napi szinten folyik az egyeztetés. Gondként értékelte, hogy ma a gyerekek kb. 20-22%-a jár szakképző iskolákba, szemben a ’80-as évek kb. 50%-os arányával.

A magyar szakképzés jelenlegi problémája, hogy nem kellően gyakorlatias, érettségi után már nem akar az iskolából kikerült tanuló kétkezi munkát végezni. A másik fő gond, hogy a szakképzésbe a sok problémával rendelkező gyerekek kerülnek be nagy számban.

Célszerű lenne a képzésben valamilyen módon a vállalkozóvá válás perspektíváját beépíteni. (Vállalkozás, abból való tisztességes megélhetés lehetősége.)

Szerinte az iskolarendszerű szakképzés nem alkalmas a rövid-távú szerkezet váltásra. Hosszú-távú prognózisok kellenek. Az ideális gyakorlati képzés szerinte két rendszerű: alapképzés – tanműhelyben; a többi gyakorlati képzés a vállalkozóknál. Fontos a pályaválasztásnál a kamara, az iskolák és a vállalkozások együttműködése a szakmák és a cégek bemutatása. Fontos továbbá a regionális együttműködés a szakképző iskolák között, ebben a kamarának koordinátori szerepe lehet, de be kell vonni a vállalkozásokat is.

A hozzászólások sorát Pintér János, A lövői ROTO ELZETT CERTA Kft. vezérigazgatója kezdte. Szerinte a tudás, a munkavágy az egyik legfontosabb kérdés, amit a gyerekeknek meg kell tanítani. Tudomásul kell venni, hogy teljesítmény nélkül nem lehet jövedelmet adni. Kettes Tanulmányi eredményre nem kell fizetni a tanulónak díjazást, mert azt szokja meg, hogy követelmény nélkül is lehet pénzt keresni. Sok a szakmunkás bizonyítvánnyal rendelkező ember, de kevés a szakmai tudásbázis. A pályaválasztási tanácsadás során kiállítás helyett vigyük ki a gyerekeket, szülőket a vállalkozásokhoz, ahol az adott szakmát meg lehet ismerni. A szakmai alapképzés szerinte nem a vállalkozások feladata. Fontos az iskolák közötti együttműködés a fennmaradás érdekében.

Nem az a kérdés, hogy milyen szakmunkásra (esztergályos, villanyszerelő stb.) van szükség hosszú távon, hanem az, hogy milyen ismeretekkel rendelkezzenek az iskolából kikerülő gyerekek. Nem konkrét szakmákról van szó, hanem szakirányokról: gépészet, villamos ipar stb.

Szalai Tibor szobafestő-mázoló és tapétázó mester szerint szülői fórumokra lenne szükség az iskolák és a vállalkozások részvételével a szülők szakmaismeretének biztosítása céljából. A pályaválasztás során sem a gyerekek, sem a szülők nincsenek tisztában az adott szakma elvárásaival, lehetőségeivel kapcsolatban. Véleménye szerint a szakképzés, de az egész oktatási szerkezet egyik rákfenéje, hogy nincsenek fegyelmezési eszközök sem a pedagógusok, sem a gyakorlati képzést biztosító vállalkozások kezében.

Králik Tibor igazgató hozzátette még, hogy az általános iskolásoknál vissza kellene állítani az üzemlátogatásokat (osztályfőnököknek is bemutatni a cégeket, szakmákat). A szülőknek, gyerekeknek, de véleménye szerint a pedagógusoknak is nagyon felszínesek az ismereteik a különböző szakmákról.

Palotai György, Sopron Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Intézmény-felügyeleti Irodavezetője elmondta, hogy az iskolák kevés információval rendelkeznek a vállalkozások hosszú-távú szakember igényeiről.

A szakemberek tapasztalata az, hogy a képzésben résztvevő gyerekek egy része nem az akar majd lenni, amilyen szakmára jelentkezett. Kényszerhelyzetben vannak a képző intézmények is, mert a tankötelezettség a 18. életévig tart. Ha akar, ha nem, a gyerekeknek iskolába kell járni. Elmondta még, hogy Sopron és Kapuvár városok között az szakképzési átfedések, a kapacitások jobb kihasználása érdekében együttműködési pályázat jött létre.

A pályaválasztási tanácsadás kiemelt szerepet kap. Figyelembe kell venni, hogy a gyerekeknek milyen képességei azok, amelyek figyelembe vételével sikeresebb lehet a szakmaválasztás, milyen irányban lehet a gyereket a képzésben elindítani.

Fényes György, a Fény-Szoft Kft. ügyvezető igazgatója, felnőtt-képző intézmény vezetőjeként elmondta, hogy a felnőtt-képzés szerepe a már szakmával, esetleg diplomával rendelkezők más szakmák irányába történő sikeres elmozdulásuk segítésében van. A képzési tematikák építenek a már meglévő tudás és ismeretek felhasználására. A képzések a rokon szakmák esetében hozzák a legjobb eredményeket. A felnőttképzés nem vállalhatja át a több éves alapképzések és ezáltal a közoktatási intézmények feladatait. Az együttgondolkodás, az együttműködés fontos a szakképzés megújításában is.

A levezető elnök zárszavában kifejezte reményét, hogy a jövőben is gyakran kerül sor hasonló rendezvényekre.