Üdvözöljük a

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok - érintett e a cégem?

honlapján!

-

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok - érintett e a cégem?

2024. december 18.

Mikor kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat? Hasznos tanácsok munkáltatóknak

 

2024.szeptember 1-től jelentősen átalakult a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatok korábbi rendszere. Az alábbiakban összegezzük a cikk szerzőinek a Soproni Kereskedelmi és Iparkamarában tartott előadásán elhangzott legfontosabb megállapításait.

 

A szeptember 1-től hatályos szabályok differenciált szabályozást vezettek be, amely alapján minden munkáltatónak érdemes foglalkozás-egészségügyi orvos és munkavédelmi szakember segítségével felülvizsgálnia a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálatokkal kapcsolatos jelenlegi gyakorlatát.

 

Az új szabályozás egyik legjelentősebb ellentmondása, hogy a munkáltatók ugyan továbbra is kötelesek vizsgálni a munkavállaló alkalmasságát az adott munkakörre, azonban ezt nem kötelesek minden esetben orvosi vizsgálat alapján megítélni. Az orvosi alkalmassági vizsgálatok esetleges elhagyását különösen annak fényében kell kellő körültekintéssel körbejárnia minden munkáltatónak, hogy a jogszabályváltozások ellenére a munkáltatók változatlanul objektív kártérítési felelősséggel tartoznak az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtéséért szervezett munkavégzés keretében. 

 

Az új szabályozás legfontosabb sarokpontjai

  1. Speciális jogszabályok: Az elsődleges kérdés az, hogy az adott munkakörre vonatkozik-e speciális szabály, amely továbbra is kötelezővé teszi az orvosi vizsgálatot. Ilyen például az egészségügyi dolgozók, közúti járművezetők, közterület-felügyelők vagy emelőgép-kezelők esetében irányadó. Ezekben az esetekben a munkáltató számára a vizsgálat elrendelése nem választható.
  2. Expozíció-alapú vizsgálat: Ha nincs speciális jogszabály, meg kell vizsgálni, hogy az adott munkakör milyen expozíciós kockázatokkal jár. Az új ágazati rendeletek egy 12 pontos expozíciós lista alapján határozzák meg, hogy mely kockázatok esetén kötelező az orvosi vizsgálat. Ez a lista például tartalmazza a fokozott balesetveszéllyel járó, kémiai vagy biológiai expozíciónak való kitettséget, de kizárja a pszichológiai, pszichoszociális és ergonomiai kockázatokat. Utóbbiak továbbra is relevánsak a munkavédelem szempontjából, de nem teszik kötelezővé az orvosi vizsgálatot.
  3. Munkáltatói döntés lehetősége: Ha az adott munkakör nem esik sem speciális jogszabály, sem expozíciós lista hatálya alá, a munkáltató bármely munkakör esetén dönthet úgy, hogy mégis elrendeli az orvosi vizsgálatot. Ezt azonban indokolni kell, különös tekintettel az arányosság elvére, valamint az adatvédelmi szabályokra.

Az ún. expozíció-alapú vizsgálatokkal kapcsolatban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy abban számos fogalom értelmezés tárgyát képezheti. Ilyen például az egyéb baleseti veszéllyel járó munkakörök kategóriája, amelybe beletartozhatnak olyan alapvetően adminisztratív munkakörök, amikor a dolgozó ’munkaeszközök mozgó elemei mellett vagy közelében’ végzi a munkáját (pl. raktári adminisztrátor, aki gyakran ellenőrzi gépek közelében a raktározási folyamatokat). Bizonytalan, hogy az eseti, alkalmi expozíciós terhelést hogyan fogja megítélni a bírósági és hatósági gyakorlat. Továbbá vannak olyan expozíciós kategóriák, mint például az éjszakai munkavégzés és a kézi tehermozgatás 10 kg felett, amely adminisztratív munkaköröket is érinthet és szintén sok határesetre adhat alapot.

 

Az új ágazati szabályok szerint a kizárólag pszichoszociális és ergonomiai kockázatokkal terhelt adminisztratív munkakörök esetén nem kötelező az orvosi alkalmassági vizsgálat. Ugyanakkor az ilyen munkakörökre továbbra is irányadó az 50/1999. (XI.3.) EüM rendelet, amely előírja, hogy a napi 4 órát meghaladó képernyőhasználat esetén a munkavállaló szem- és látásvizsgálatát foglalkozás-egészségügyi orvosnál kell kezdeményeznie a munkáltatónak munkába állás előtt, majd kétévente. A védőszemüveg költsége indokolt esetben az Szja tv. szerint adómentesen téríthető foglalkozás-egészségügyi orvos igazolása alapján.

 

Jogkövetkezmények és felelősség

 

A munkáltatók a munkajogi és munkavédelmi szabályok alapján változatlanul objektív felelősséggel tartoznak a biztonságos és egészséges munkavégzés feltételeinek megteremtéséért. Egy esetleges munkahelyi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a hatóságok és a bíróság továbbra is vizsgálhatják, hogy a munkáltató megfelelően mérte-e fel és kezelte-e az adott munkavállalót érintő kockázatokat. Gyakori eset, hogy egy balesetet követően az ellátást biztosító kormányhivatal a munkáltató pénzbeli megtérítési felelősségét vizsgálja. Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a munkáltató elkerülhette volna a balesetet, vagy a balesettel kapcsolatban a munkáltató felelőssége is felmerül, akkor a kormányhivatal megtérítteti az ellátás költségeit (pl. betegszállítás, röntgen, kötözés stb.) és a táppénz összegét a munkáltatóval. Erre alapot adhat az is, ha nem győződött meg arról, hogy a munkavállaló alkalmas-e az adott munkakörben történő munkavégzésre. Ebből a szempontból az orvosi alkalmassági vizsgálatra fordított összeg egy esetleges baleset, foglakozási megbetegedés bekövetkezése esetén anyagilag is gyorsan megtérül.

 

A pszichoszociális és ergonomiai kockázatok elhanyagolása, például képernyős munkavégzés során kialakuló szem- és egészségkárosodások esetén, nehezítheti a munkáltató kimentését egy esetleges bírósági eljárás során. Az ilyen kockázatok ismert veszélyek, amelyekre a korábban említett 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet konkrét előírásokat tartalmaz. Ennek figyelmen kívül hagyása azt jelezheti egy esetleges perben, hogy a munkáltató nem számolt a kár bekövetkezésével, nem tett meg minden szükséges intézkedést egy esetleges munkahelyi egészségromlás megelőzése érdekében pedig ez számára előrelátható lett volna. Éppen ezért a megelőző intézkedések dokumentálása és a munkavállalók egészségi állapotának folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a felelősség csökkentése érdekében.

 

Ajánlások a munkáltatóknak:

  • Folyamatos kockázatértékelés: A munkakörökkel kapcsolatban fennálló expozíciós hatások megítélése az új szabályok alapján is szakkérdés marad, ezért a későbbi jogviták elkerülése érdekében minden munkáltatónak érdemes foglalkozás-egészségügyi orvos, munkavédelmi szakember véleményét kikérni az orvosi vizsgálat kötelező jellegével kapcsolatban.
  • Döntések dokumentálása: Minden esetben érdemes írásban rögzíteni, hogy egy adott munkakörben miért tartanak fenn vagy hagynak el kötelező orvosi vizsgálatot. Ez szintén segíthet a későbbi jogvitákban.
  • Adatvédelmi megfelelés: Az orvosi vizsgálatokkal összefüggő adatkezelés során a munkáltatóknak tiszteletben kell tartaniuk a munkavállalók személyiségi jogait, és csak a szükséges mértékben kezelhetik a dolgozók egészségügyi adatait. A munkáltatónak adott esetben megfelelő eljárásrenddel kell rendelkeznie arra, hogy vitás helyzetekben tudja igazolni az orvosi vizsgálat fenntartásának indokoltságát.  

Összegzés:

 

Az új rendszer nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak, ugyanakkor növeli a felelősséget is. Az átgondolt és dokumentált döntéshozatal, valamint a szakemberek bevonása kulcsfontosságú annak érdekében, hogy a munkáltatók megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak és minimalizálják az új szabályozásból eredő kockázatokat.

 

A cikk szerzői:

 

Böröcz Máté, munkavédelmi szakmérnök, A-Protekt Kft.

Dr. Hős Nikolett, egyetemi adjunktus PPKE-JÁK, ügyvezető igazgató Pannonia Medical Kft.

Dr. Németh Ágnes,foglalkozás-egészségügyi orvos, háziorvostan szakorvos