HR fórum a kamarában

Mit ír elő pontosan az EU bértranszparencia-irányelve, és mik a legfontosabb határidők a magyar cégek számára?

A munkáltatók kötelesek minden álláshirdetésben közzétenni a pozícióhoz tartozó fizetési sávot vagy kezdő fizetést, ezzel biztosítva, hogy az álláskeresők már a jelentkezés előtt tájékozódhassanak a lehetséges juttatásokról. Emellett a munkavállalók kérésére átlátható tájékoztatást kell kapniuk saját bérszintjükről, összehasonlítva az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző kollégák átlagos fizetésével, nemek szerinti bontásban. Ezzel együtt a munkáltatóknak hozzáférhetővé kell tenniük a nemek közötti bérkülönbségek részletes adatait, ideértve a fix alapbér és a változó juttatások, például bónuszok vagy cafeteria-juttatások arányait is. Ha az egyes munkavállalói csoportok esetében a nemek közötti bérkülönbség meghaladja az 5%-ot, a munkáltatónak indoklást kell adnia és korrekciós intézkedéseket kell tennie a bérkülönbségek csökkentésére, együttműködve a munkavállalói érdekképviseletekkel.

Mikor lép életbe a szabályozás és milyen eltérések lesznek a különböző méretű vállalatok kötelezettségeiben?

A szabályozás minden munkáltatóra vonatkozik, függetlenül attól, hogy magán- vagy közszférában működik, és előírja a fizetési titoktartási megállapodások megszüntetését is. Magyarország számára a legfontosabb határidő 2026. június 7., amikor az irányelvet át kell ültetni a nemzeti jogba, a szervezeteknek fel kell készülniük az implementációra.

A legnagyobb, 250 fő feletti cégnek 2027. június 7-ig van jelentéstételi kötelezettsége, míg a kisebb cégek – 150-249 fős vállalatok háromévente, illetve 100-149 fősek szintén háromévente, de csak 2031-től – kötelesek jelenteni a nemek közötti bérkülönbségekről és az azok megszüntetésére tett lépésekről. Az álláshirdetésekben való fizetési sáv megadása minden munkáltató számára kötelezővé válik.